Objektívekről egyszerűen

Manapság sokkal olcsóbbak lettek a tükörreflexes gépek, használtan már egy kompakt gép árából szerezhetünk magunknak egy igazán klassz gépet. Képminőségben a kis szenzoros kompakt gépeket mind jóval megelőzi, és emellett rengeteg előnyük van, sokkal tartósabb, használhatóbb, és lehet a lencséket cserélgetni. Egy dologra kell figyelni az a zárszerkezet ami bizonyos mennyiségű használatnál elromolhat, ezért a vásárláshoz érdemes megkérni valakit aki jártasabb ezen a téren. Ha a gép sapka nélküli objektívvel fekete képet produkál a hibát jelzi. A zárcsere ára 40-140,000 forint lehet ezért a zárhibás gépet célszerű elkerülni.

Mit kell tudni a tükörreflexes fényképezőgép objektívekről ?

Először is kétféle objektív létezik, a fix és a zoom objektív.

Fix objektívek

A fix objektív fogalma valakinek ismeretlen lehet, annyi lényege hogy nem lehet vele zoomolni, mindig ugyanazt a perspektívát mutatja. Ez a perspektíva sokféle lehet az ultra nagylátószögűtől a távcsőszerű teleobjektívekig.

Zoom objektívek

A zoom objektív az ami a kompakt fényképezőgépeken is található. Lehet vele zoomolni a nagy és kis látószögek között. Komolyabb gépeken általában nem szoktak ugynevezett szuperzoomot használni ami nagy divat a kompakt kameráknál, mivel a képminőség itt megsínyli, ezért a zoom átfogás itt általában kisebb, vannak nagylátószögű és telezoomok.

Objektívek anyaga

Az objektívek anyaga üveg és fém vagy műanyag. Itt ugye az üvegnek van különleges jelentősége. Ebből többféle van, amelyet gyakron az objektívek nevében is jeleznek. Az egyik ilyen speciális üveg az ED (Nikonoknál) vagy UD (Canon) üveg. A másik ilyen a fluorit CaF2. A gyakorlatban azt látom hogy ezekkel a speciális üvegekkel szerelt objektívek sokkal szebb képeket csinálnak.

Ultra nagylátószögű objektívek

Ultra nagylátószögűnek a full frames kameráknál (Canon 5d, Nikon d750, etc ) 24mm-nél nagyobb látószögű (kisebb szám pl. 18mm) objektíveket nevezzük, ugyanez Aps-C nél (Canon 100d, 300-760d, 7d etc, Nikon d7000, d5100-5700) 16mm-nél kisebbnek (10mm) felel meg. Itt előtérlencséről beszélünk a cél/effekt hogy a képet látva a kép részének érezzük magunkat. A kép megkomponálásánál nagy szerepe van annak,hogy hová rakjuk a kamerát, sokkal jobban mint más objektíveknél. Általában drágán adják őket. A kép nagy része éles a legtöbb beállításnál. Ilyenek általában az akciókamerákban (Gopro, etc) használt objektívek is.

Halszem objektívek

Itt a cél a 180 fokos látószög amit erőteljes torzítással lehet elérni, ami speciális kinézetet kölcsönöz. Itt egy egy kép különleges / vicces lehet egy fotósorozatban, de sok képet nincs sok értelme készíteni vele, inkább zavaróak mint érdekesek nagy mennyiségben az ezzel készített felvételek.

Makró objektívek

A makró objektívek arra szolgálnak hogy pici dolgokat nagyban nézhessünk (bogarak, virágok). A képminőség szinte minden esetben igen magas. Legtöbb esetben fix objektívekről beszélünk, igen ritka, de van zoom makró is. Igazi makró objektívek 1:1 nagyítással rendelkeznek, ami azt jelenti hogy akkora a tárgy/bogár a szenzoron, mint a valóságban. Mondjuk a bogár 6mm, a szenzor 22 mm, jelenti a kép harmadát kitölti a bogár. Az éles terület a képen kicsi, ha valóban makró képet csinálunk vele. A szokásos fókusztávolságok: 40,50,55,60,100,150,180 mm. Minnél nagyobb a fókusztávolság annál távolabb kerülhet a tárgy a lencse végétől, és a hátteret is jobban keni.

Teleobjektívek

Távoli dolgok fényképezéséhez használják őket általában, pl. madarak, állatok, emberek, vagy közelebbi kisebb dolgok (madár, bogár, lepke, emberi arc) fényképezéséhez, pl makró is. A kép nagy része nem éles, ha a kép tárgya nincs igazán messze. Fizikailag általában a teleobjektívek hosszúkás alakúak.

Mit vegyünk ?

Ez egy költséges dolog egy jobb objektív nem ritkán 100 ezer forint körül van de nem ritka a több százezres vagy milliós nagyságrend sem. Ez nem jelenti azt hogy olcsóbban nem lehet jó objektívet venni, de elég nehéz olyat amit sokféle dologra tudunk használni.

Tehát elsősorban az anyagi keret határozza meg mit tudunk venni. Az ideális az lenne ha tudjuk mi az ami igazán bejön, amit szeretnénk fényképezni: makró, portré, madárfotózás, tájképek, esküvők, éjszakai fotózás vagy más.

Általános célú objektív

Ha csak most ismerkedünk a fényképészettel érdemes egy általános célú objektívet szerezni. Ennek a fókusztávolsága általában 16-18mm-ről indul és 55-től -300mm-ig megy. Igy néz ki általában: 15-85, 18-55, 17-50, 17-70, 17-55, 16-85 16-300mm. Ez egy zoom objektív. Kezdetnek ez nem rossz és segíthet kitalálni mit akarunk később fényképezni.

A legjobb általános célú objektív

Véleményem szerint az egyik legjobb nem olyan drága általános célú objektív a Tamron 17-50mm f/2.8 objektív. Ez használtan kb 30-70 ezer forintba kerül, újonnan már nem kapható. Az alatt hogy legjobb azt értem hogy a legjobb ár érték arányú. Máshogy fogalmazva, valami ami igazán jó a legkevesebb összegért. Kívülről nem néz ki valami különlegesnek, de piszok éles, a benne lévő különleges Xr üvegnek köszönhetően, és fix f/2.8 fényereje van az egész tartományon.

Ez kapható Canonra és Nikonra is, de bizonyos Nikon vázaknál meg kell győződni, hogy a beépített motorral rendelkező változatot vegyük. Legegyszerűbb a boltban elmagyarázni mire van szükségünk, milyen gépre akarjuk használni az objektívet.

A másik nagyon jó a Nikon 16-85 vr objektív, már ezt sem gyártják. Használtan kissé drágább.
Nekem van mindkettő, és elégedett vagyok velük pedig van sokkal drágább objektívem is.

Kompatibilitás

Természetesen a Canonra készült változatot nem lehet a Nikonra feltekerni, sem másik irányba, ugyanígy a Pentaxra sem, illetve ha nagyon akarjuk a Canonra a Nikont fel lehet tekerni bizonyos elemek (konverter) közbeiktatásával, de bizonyos funkciók nem biztos hogy működnek (pl. autófókusz).

Kit objektívek

Itt a legjobb a Nikon 18-55 vr vagy a Canon 18-55mm is stm. Ezek lényegesen olcsóbbak, mint a Tamron, de vannak hátrányai is.
Régebbi kit objektívek: Canonnál az is verzió lényegesen jobb, mint a régebbi II jelezésű verzió: Canon 18-55 is illetve Canon 18-55 II, a kereskedők szeretik a II verziót odaadni a géppel ami lényegesen rosszabb (olcsobb is de rosszabb). Ha van keretünk rá a stabilizált verzió ( is ) kb 20e Ft használtan és sokkal jobb. A legegyszerűbben úgy lehet megkülömböztetni a két verziót, hogy az is jelzésűn két kapcsoló van, az egyik az is kapcsoló ami a stabilizátort kapcsolja, a másik II verzión csak egy kapcsoló van ami az autofókusz és manuál fókusz közötti kapcsolást teszi lehetővé.

Mi is az a kit objektív ?

Itt az a lényeg a gyártó szempontjából, hogy valamit adjanak a géppel, ami nem kerül sokba, és sokféleképpen használható. Persze a célok között az nem szerepel, hogy mindig ezt használja a leendő tulajdonos, ennek ellenére sokan vannak ilyenek.

Kit objektív hátrányai

A fő hátrányok: gyenge kontraszt, fakó színek, és alacsony építési minőség, kissé limitált látószög (18mm helyett 15-16mm lenne a jó.) Kicsit erősen fogalmaztam, nem biztos hogy ezek mindegyike jelen van, de biztos hogy valami hátrány az van, ha nincs akkor a cég marketing szempontból valamit nagyon elhibázott. Ha összehasonlítjuk ezeket egy jobb darabbal, az biztos, hogy nem ragaszkodnánk hozzá, hacsak nem az ár az akadály, ami sok esetben így van. Ebben az esetben a képek utólagos feldolgozásával lehet csökkenteni a hátrányokat.

Ezenkívül némelyik modellen a frontlencse forog és emiatt nem lehet illetve eléggé nehézkes szűrőket használni. Általában a nagylátószögű vége az obinak jóval élesebb mint a teleobjektív része. Ami még hátrány hogy a teleobjektív részen (általában 50-300mm) a fényerő csak f/5.6 ami beltérben elég sötét.

Objektívek tulajdonságai

Mik az objektív főbb tulajdonságai ?

1. Fényerő

A fényerő az egyik meghatározó tulajdonsága az objektívnek. Leginkább természet, portré, esküvő, rendezvény és sportfotózásnál lényeges hogy az optika nagy fényerejű legyen, egyrészt hogy megállítsuk a pillanatot, másrészt hogy egyáltalán bármilyen éles képet tudjunk produkálni beltérben.

Ha nem mozgó témákat fotózunk a gépet egyszerűen állványra rakjuk, és használhatunk több másodperces vagy még hosszabb záridőket is.

2. Fókusztávolság

Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni háromféle fókusztáv létezik, nagylátószög (30 v 50mm-ig), normál (30 v 50 mm) és teleobjektív (50-2000). A fókusztávot milliméterben mérik és ez fel van tüntetve az objektív tubusán is. Full frames gépeken (szenzor méret 36x24mm) a nagyobb szám, Aps-C-n (22x15mm) a kicsi.

3. Minimális fókusz távolság

4. Autófókusz rendszer

Alapvetően két féle rendszer létezik. Az egyik az egyszerűbb mikromotoros rendszer, aminél gyakran bzzz hang hallatszik és az ultrahangos rendszer a magasabb szintű optikáknál. Az ultrahangos rendszer sokkal gyorsabb pontosabb és kényelmesebb, és halkabb. A legmagasabb minőségű/árú optikák ultrahangos rendszerrel szereltek. Tájképnél mindegy, mozgó témánál sokkal jobb az Usm/Hsm ultrahangos.

A Canonnál van még egy ujabb rendszer is (stm vagy léptetőmotor) amelyet videofelvételekhez optimalizáltak, még csendesebb, de nem olyan gyors. Eddig csak alacsonyabb minőségű optikáknál alkalmazták. A Tamronnak van még a PZD (piezo drive) rendszer, ami csendesebb de szerintem nem éri el az ultrahangos színvonalat.

5. Stabilizátor

Egyes objektívek képstabilizátorral felszereltek. A képstabilizátor segít nem mozgó témáknál, viszont mozgó témáknál nem.

6. Képminőség

Ha komolyan érdekel minket a fotózás ez a lényege az egésznek. Lehet egy objektív nagyon szép, jól felszerelt, ha nem jó képeket készít.

Képhibák

Aki külföldi teszteket olvas, mint például ezen oldal angol verzióján is, gyakran találkozhat a következő kifejezésekkel, ezért gondoltam elmagyarázom azoknak akik nem értik mik ezek.

1. Élesség hiánya

Ha az objektív nem éles, kevesebb részletet képes megörökíteni. Általában ezt három helyen mérik: képközépen, kissé távolabb közép-középen és a sarkokban. Hogy értjük ezt ? Képközép az a mértani közepe a képnek amit gép készít, a közép-közép kissé távolabb a mértani középtől, mondjuk megfelezzük a kép felét vízszintesen és függőlegesen is, a sarkok pedig a kép sarkaiban értendő. Minden objektív, ha nincs nagy hibája a képközépen a legélesebb és a sarkokban a legkevésbé éles. Ha portrét vagy madarakat fotózunk általában nem a sarkokban levő élesség a leglényegesebb, de nagyon lényeges például tájképeknél. A nagyon jó objektívek élesek a sarkokban is.

2. Színi aberráció

Legtöbb objektívnél színi aberráció jeletkezhet / jelentkezik. Ez legtöbbször lila sáv a magasabb kontraszt átmenetű részeknél. (Például az eget fotózzuk fákon keresztül, az aberráció az ágak mellett jelentkezhet) Ami lényeges hogy mekkora ennek az mértéke. Komoly minőségű optikáknál ez nagyon kicsi, vagy egyáltalán nem is látható. A mértékét pixelben lehet megadni, sokszor a teljes méretű kép esetében nem éri el az 1 pixelt, de több pixel is lehet ami már elég zavaró lehet. A fenti kép 2x nagyítású, hogy jobban lehessen látni, miről is van szó.

3. Peremsötétedés

A kép sarkai általában sötétebbek. Ezt mérik fényértékekben. Nagy fényerejű lencséknél ez a különbség általában nagyobb.

4. Geometriai torzítás

A Nagylátószögű lencsék általában torzítanak, hordótorzításuk van. A másik a donga torzítás mikor a kép szélei középen befelé tartanak. Ez is mérhető. A torzítás zavaró lehet, leginkább portréknál, vagy építészet fotózásakor.

5. Becsillanás, szellemképesedés, kontrasztvesztés

A gyártók az olcsóbb lencséknél szeretik elhagyni a különböző védő rétegeket a frontlencsén. Ennek az eredménye általában hogy a lencse nem szereti a napot, vagy a direkt fényforrásokat a képen, például lámpák, napsugarak, reflektorok. Mit jelent ez ? Különböző fényfoltok jelennek meg, szembe fényben jelentős kontrasztvesztés lép fel, a kép részei használhatatlanná válnak, szellemképesedés, becsillanás jelentkezik. A napellenző ezt ki tudja küszöbölni általában.

Köszönöm az olvasást !