Blende
Blende
A Blende vagy rekesz a fotózás alapjaihoz tartozik, az egyik legfontosabb és legalapvetőbb dolog amit érteni kell ahhoz, hogy jó fotósok legyünk.
Balról jobbra a következő blende értékek láthatóak: f/2.8 f/4 f/5.6.
Mi is a blende
A blende vagy rekesz vagy rekeszérték vagy expozíciós érték, vagy fényérték az a nyílás az objektíven, amin keresztül a képet készítjük (lásd felül). Ennek a mérete változtatható. Ezen megy be a fény a fényképezőgép vázába. A tükörreflexes gépeken ennek (blende) a mérete egy az exponálógomb előtt elhelyezkedő tárcsa csavarásával állítható.
Más esetekben például kompakt gépeknél ez nem biztos hogy ilyen egyszerű, esetleg a menüből lehet az állítást elvégezni, egyes esetekben pedig egyszerűbb gépeknél ez nem is állítható, az állítást a gép automatikusan elvégzi.
Rekesz lamellák lekerekített illetve egyenes
Ahhoz hogy a nyílás kisebb legyen a lamellák (műanyag lapok) zárják kisebbre a nyílást (rekeszelés, lerekeszelés). Az ujabb illetve jobb lencséken a lamellák lekerekítettek, egyébként egyenesek. Ennek akkor van szerepe ha a háttérben erős fények vannak (nap, lámpák, visszatükrőződő felületek) amelyek kis fényes köröket alkothatnak a kép hátterében. Ha mondjuk a blende ötszög alakú, ezek a fények is ötszög alakúak lehetnek (ami nem szép). Lekerekített blende lamellák esetében ezek a kis fények inkább körhöz hasonló alakúak. A fenti lencsén 8 egyenes lamella van, ami nyolcszög alakú fényeket eredményezhet, lásd alább.
Nyitott rekesznél esetünkben f/2.8 (magyarázatot lásd alább) ez nem probléma mivel itt nem lógnak be a lamellák a képbe.
A legelső hatás amit elérünk a blendével, hogy több vagy kevesebb fényt engedünk be a gép érzékelőjére. A legtöbb fényt nyitott blendénél engedjük be, ekkor a legnagyobb a záridő is.
Beszélhetünk nagy kis és közepes blendéről. A nyílás általában csak akkor lesz kisebb amikor lenyomjuk az exponálógombot, és elkészítjük a felvételt, addig a legnagyobb méretén van, ami szükséges is hogy a keresőben (kukucskáló) jól lássunk. Komolyabb tükörreflexes gépeken alul az első részen van egy ellenőrző gomb ahol ellenőrizhetjük hogy fog a kép kinézni, a beállított blendeértékkel.
Nagy blendeértékek
Nagy blendeértékről beszélünk, ha a nyílás nagy, de a szám ami jelzi kicsi: f/1-f/2.8 általában ez a tartomány, de van még nagyobb is például f/0.95 vagy akár f/0.82, de az f/1-nél nagyobb fényerő elég ritka a gyakran használt objektívek esetében. Nagy blendeértékeknél a mélységélesség kicsi, ami akkor jó ha a hátteret el akarjuk halványítani, hogy kiemeljük a kép témáját.
Kis blendeérték
Kis blendeérték (lásd a képen) amikor a nyílás kicsi, de a számok nagyok, például f/11-f/16 -f/64 ilyenkor a mélységélesség nagyobb, ami tájkép és makrófotózásnál hasznos, de a kis blendén kis mennyiségű fény megy be amiatt a kép bemozdulhat, ezért gyakran állvány szükséges. f/22 körül a kép általában nagyon életlen lesz a diffrakció miatt.
Közepes blende
A tartomány f/4-f/8-ig terjedően, a legtöbb objektív itt a legélesebb. Itt a nyílás mérete és a számok is a középső tartományban vannak, sok esetben ez a leghasználhatóbb tartomány.
A szokásos blendeértékek sorban
1 1.4 2 2.8 4 5.6 8 11 16 22 néha lehet f/32 vagy akár f/64 is.
Ezek között a számok között kb 1.4 a váltószám. Az 1.4-es váltószám dupla vagy feleannyi zársebességet eredményez. Példák. Ha f/4-ről az objektívet f/5.6-ra állítjuk, akkor kisebb lesz a nyílás és pontosan fele a záridő. Mondjuk ha f/11 ről f/16-ra tekerünk akkor szintén fele a záridő. Ha mondjuk f/4-ről f/2.8-ra rekeszelünk viszont nagyobb lesz a záridő, pont kétszerese.
A számok a fenti sorból vannak. Mi történik ha mondjuk f/22-ről f/2.8-ra állítjuk az objektívet ? Az f/22 nagyon kis blende, f/16-ra duplázódik a záridő, f/11 4-szeres, f/8 8-szoros, f/5.6 16-szoros, f/4 32-szoros, f/2.8 64-szeres záridőt jelent.
Hogyan nevezzük a különböző blendéket
Általában ezek a szokásos elnevezések: f/4 vagy 1:4 vagy sokszor csak f4, például Canon 24-105 f4, Canon 24-105 1:4 vagy Canon 24-105 f/4, mind ugyanazt jelenti.
Ha tudományosabban akarjuk megérteni a rekesz a területre vagy fénymennyiségre utal, ha valamit nagyobb számmal osztunk az kisebb lesz, kevesebb fény jut be, ha kisebb számmal osztjuk nagyobb lesz.
Hogyan tudjuk a blendét állítani ?
Gyűrű
A Régebbi filmes illetőleg némely ujabb manuális objektíven rekeszgyűrű van, amely mechanikus forgatással teszi lehetővé az állítást. Általában az egész rekeszeknél (f/2.8 f/4 f/5.6 f/8) rovátkolva van, de a filmes célra készültek folyamatos állítást is lehetővé tesznek.
Ma már ez ritka, legtöbb esetben a rekesz vezérlése elektronikusan a gépről vezérelve történik.
A Különböző gépeken a blende állítása különféleképp történik, de azért vannak hasonlóságok is. Először is a gép bal oldalának tetején található módválasztó tárcsát A vagy Av állásba állítjuk. Ez való a blende állítására.
Aztán az exponáló gomb előtti tárcsát forgatva látjuk hogy a számok változnak a gép hátsó felén vagy tetején található LCD kijelzőn. A fenti képen egy Nikon kamera van ahol az f kezdetű szám mutatja a rekeszt, a másik nagyobb méretű szám a záridő. A képernyő jobb felső sarkában (a képen) f5.6 a rekesz, mellett pedig a záridő amely jelen esetben 5 másodperc.
Két irányba tudjuk tekergetni a tárcsát a legkisebb szám (pl F3.5 vagy F1.8) a legnagyobb blende vagy rekesz. Ez az adott objektívre jellemző érték. Zoom objektíveknél általában ez az érték változik a különböző állásoknál, általában a teleobjektív végen lényegesen kevesebb fényerő van, például f/3.5 (nagylátószög) és f/5.6 (teleobjektív). Vannak objektívek ahol a fényerő azonos mindkét végen. A másik nagy szám a záridő 5″ az három másodperc, 30 az 1/30s jelent, 800 az 1/800s 2000 az 1/2000s és így tovább.
Ha a gépnek van felső LCD-je ezek az értékek ott is láthatóak.
Mire jó a blende ?
A blende két dolgot tesz:
1. Meghatározza a kép élességét
A legtöbb objektív nem éles nyitott rekesznél, azért ahol nagy élességre van szükség, leginkább távoli témáknál mondjuk madárfotózásnál, érdemes azt a rekeszt használni ahol az objektív a legélesebb, ez általában f/5.6 esetleg a nagy fókusztávú objektíveknél f/8. Általában itt a legélesebb a legtöbb objektív ami után fokozatosan romlik a minőség mondjuk f/11-f/16-ig utána a diffrakció nevű jelenség következtében a legrosszabb lesz.
2. A mélységélességet szabályozza
angolul DOF-nak rövidítik. Ha nagy mélységélességet szeretnénk például tájkép vagy makrófotózáshoz f/8-f/22 értékű kis blendeértéket használunk.
Ha elmosott hátteret nagy záridőt akarunk vagy túl sötét van akkor nagyobb blendét használunk ami lehet f/1-f/2.8-f/4, persze ez az objektívtól is függ.
Általában a hosszabb, teleszkópszerű teleobjektívek kevésbé fényerősek, mivel kevesebb fény jut be, ezért itt f/2 , f/2.8 vagy f/4 verziók nem nagyon vannak illetve nagyon drágák. Igy madár vagy nagyvadfotózáshoz f/5.6-6.3 max fényerejű objektívek vannak inkább amelyeket nem ritkán f/8-f/11-ig kell rekeszelni az optimális élesség eléréséhez. Egyébként a lehető legnagyobb fényerő lenne itt a jó hogy élesebb képeket készítsünk a távoli témákról is nagy záridővel.
Az objektív által beállítható legfényesebb blende
vagy az objektív fényereje. minden lencsének van maximális fényereje, a zoom lencséknél gyakran a különböző állításoknál más más értéket kapunk. Ez általában az objektívre rá van írva 85mm 1:1.4 vagy 18-55 f/3.5-5.6. Többféle jelzés lehetséges, általában a front lencse körül is vannak ilyen jelzések. Nyilván ennél nem tudjuk fényesebbre állítani az objektívet.
Az f/2.8 és annál jobb fényerejű (f/1.2 f/1.4 f/2 ) lencséket fényerős objektívnak hívjuk.
A nagyobb fényerőhöz általában nagyobb üvegfelület kell, ami általában nagyobb súlyt is jelent, főleg teleobjektíveknél ahol egy fényerősebb darab 4-5kg is lehet.
Milyen objektívek a jobbak ?
Általában a fényesebb (gyorsabbnak vagy fényerősebbnek is nevezik) objektívek jobbak a sötétebb lassabb társaiknál, de ezek általában jóval drágábbak is.
Másrészről a fényerősebb objektív nem biztos hogy jobb is (élesebb, tisztább). Kevésbé fényerős objektívek is lehetnek nagyon élesek, és fényerős objektívek is lehetnek nagyon gyenge minőségűek.
Azért ha megfordítom egy fotóriporternek aki f/2 vagy f/1.4-es objektívet akar nem nagyon lehet egy f/3.5-5.6-es zoomot eladni, ezért a gyártók is a fényerős objektíveket szánják a jobb minőségűnek.
Gyakorlás / feladat
Ez nem kötelező, de egy lehetőség arra hogy gyakorlatba tegyük, amit tanultunk.
Csináljunk képeket különböző blendeértékekkel kb 0.5-1m távolságról (a legfényesebbel ami van (nyitott rekesz), f/4 f/8 f/16 f/22) és tanulmányozzuk az elkészített képeket. Ha a kisebb blendével készült képek bemozdulnak magasabb érzékenységet (izo) kell alkalmazni, vagy a gépet állványra vagy valamilyen stabil tárgyra kell helyezni. Mit tanultál ?