Fotózás alapjai

Ez egy eléggé sok mindent taglaló cikk, amelyet még részleteiben külön cikkekben magyarázunk, ha valami nem érthető eléggé.
Kezdjük az abszolút kezdetektől.

Először is ma már szinte mindenki digitális géppel fotózik. Kell egy gép, akkumulátor ami megtáplálja és memóriakártya amire a képeket menti. Szóval feltöltjük az akkut, beletesszük a memóriakártyát és az akkut a gépbe és készen állunk a feladatra.

Fotózás alapjai – géptípusok

Alapvetően háromféle géptípus különböztetünk meg:
1. Tükörreflexes (cserélhető objektívek, drágább, a tükör valós képet tesz lehetővé). (Canon, Nikon, Pentax)
2. Milc (cserélhető objektíves gép), nagyobb érzékelővel. (Sony, Panasonic, Olympus, Fuji)
3. Kompakt (kicsi olcsó, vagy drágábbak is nem nagyon kell állítgatni, az objektív nem cserélhető.) (szinte minden gyártó a fentieket is beleértve)

A fényképezőgépnek a leglényege az érzékelő vagy szenzor. Ez az ár legnagyobb része is. A kompakt gépek pici 6-7mm-es vagy még kisebb szenzorral rendelkeznek, ez a gép legnagyobb gyengéje. A tükörreflexes gépek szenzora általában 21-22mm (Aps-C) vagy 36mm (Full frame) széles. A Milc gépek is nagy Aps-C szenzorral, vagy kissé kisebb 4/3-os 18x13mm-es szenzorral rendelkeznek. Könnyen belátható hogy mennyivel több fény jut a nagyobb méretű szenzorokra, amelyek ennek megfelelően sokkal jobbak. Vannak még nagyobb szenzoros gépek is 44*33mm vagy még nagyobb ezt középformátumnak hívják.

Bridge gépek – Fotózás alapjai

A kompaktok közül vannak úgynevezett bridge gépek, általában ezek nagyobb drágább gépek, kissé a felsőbb kategóriákra hajazó funkciókkal, illetőleg kialakítással

Ultrazoom, szuperzoom

Az utóbbi idők legnépszerűbb típusai, az okostelefonok után. Rendívül széles átfogás jellemzi ezeket a gépeket, ma már akár 83x zoomolásra is képesek.

Travel zoom vagy utazó zoom

Ezek is nagy átfogású gépek, de az a lényege, hogy ezek zsebben elférnek, mivel a lencse nem nagyon áll ki a vázból.

Fókuszálás

Az első dolog amire figyelni kell az a fókuszálás. Legtöbb mai gép automata fókuszrendszerrel szerelt ami azt jelenti hogy az exponáló gomb félig történő lenyomása után a gép magától élesíti a képet. A képkészítés úgy történik hogy beállítjuk a képet, fókuszálunk majd az exponáló gomb végleges lenyomása után elkészítjük a felvételt. Először félig nyomjuk le a gombot, majd teljesen, ekkor általában valamilyen hangjelzést is hallunk.

Fókuszálás auto vagy manuális fókusz

Autófókusz

Az autofókusz általában a legtöbb gépen megbízhatóan működik, vannak azonban korlátai. Olyan esetekben amikor kevés kontraszt van, vagy világos dologra akarunk fókuszálni, illetve ha nagyon sötét van, előfordul hogy a gép fókuszmotorja nem talál fókuszt és oda vissza tekergeti az objektívet. Ekkor jobb a manuális fókusz használata. Kompakt gépeknél gyakran nem lehetséges manuális fókusz használata, illetve elég körülményes lehet.

Manuális fókusz

A komolyabb gépek manuális fókuszálást is lehetővé tesznek. Erre általában kevés esetben van szükség, akkor ha kevés a kontraszt, a fény, vagy nagyon sok minden van amire a gép fókuszálhat és nem arra fókuszál, amire mi szeretnénk (például madár az ágak vagy nád között).

A kép készítése, expozíció

A kép készítésekor a fény a fényérzékeny szenzorra vetül, amelyenek idejét fényképezőgép zárja szabályozza. Egy bizonyos fényviszony mellett, ha tovább van nyitva a zár a szenzor vagy film több fényt kap, és a kép világosabb lesz, ha kevesebb ideig van nyitva a zár akkor sötétebb lesz. A zárat úgy kell elképzelni, mint egy dia kerete amiben fel le fut egy műanyag, illetőleg kettő. Megvan ? Több fény hosszabb idő világosabb, kevesebb idő, kevesebb fény sötétebb. De mint a megfelelő mennyiséget szeretnénk se nem sötétebbet, se nem világosabbat. Ezt a gép automatikusan számolja, és ennek megfelelően készíti el a felvételt. Ez ha az egész képkockára vetítjük körülbelül 18% szürkének felel meg. A legtöbb szituációra ez megfelelő.

Egy-két kivétel van amikor világosabb, illetve sötétebb képre van szükségünk ekkor a gép által számolt értéket korrigáljuk, expozíciókorrekciót alkalmazunk. Ez azt jelenti hogy hosszabb vagy rövidebb időre nyitjuk a zárat a gép által számoltnál. Nem minden gép ad erre lehetőséget. Az esetek amikor erre van szükség: hó, tengerpart (világosabb + expo korrekció), erdő (sötétebb -expo korrekció). Az expozíviókorrekciót legtöbb gépen egy fekete négyszet +-jelekkel ikon mutatja. Általában megnyomjuk a gombot és utána állíthatuk be a +- értékeket. Ne felejtsük visszaállítani. Kompakt gépeknél általában nem kell a gép megoldja.

Záridő

A fényképezőgép különböző záridőkkel dolgozik. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, hosszabb záridőknél a kép bemozdul, kivéve ha állványra, vagy valamilyen stabil alapzatra helyezzük.

Fotózás alapjai – Rekesz / Blende

A rekesz a nyílás az objektíven, amelynek méretét illetve alakját szabályozni tudjuk. Ha a nyílás nagyobb több fény megy be, ha kisebb kevesebb. A blende ezen kívül a mélységélesség szabályozására is szolgált, kisebb rekesznél (kisebb luk), nagyobb a mélyégélesség, nagyobb rekesznél kisebb. Ez nem csak ezen múlik még egy pár más tényező is módosítja. Portéfotózásnál például szeretik a kis mélységélességet, mert szépen eltünteti a zavaró dolgokat a háttérből. A blendét számokkal is megadják, általában f/1-től, f/64 ig megy. A blende az objektív paramétere, van egy maximális blende amely az objektív tubusán fel van tüntetve. Például ha ez f/3.5 akkor ennél jobban nem tudjuk a blendét nyitni. A kisebb szám a nagyobb nyílás, illetve fényerő. Ha az objektív f/2.8 vagy annál nagyobb fényerejű (f/2, f/1.8, f/1.4) az nagy fényerejűnek számít. Zoom objektíveknél gyakran két szám van megadva f/3.5-5.6 ekkor a nagyobb blende a nagylátószögű, a kisebb a teleobjektív részre vonatkozik. A teleobjektív mindig sötétebb.

A fényerő a frontlencse méretével van összefüggésben, nagyobb lencse több fény. A váltószám itt 1.4, ekkor duplázódik a fény mennyisége.

Fényérzékenység vagy iso

A fényérzékenység a legtöbb gépen állítható, és 100-tól halad felfelé amíg a gép bírja, általában 1600,3200, 6400, 25,600. Ennek a mennyiségnek a duplázása, a záridő duplázásával jár. Ebből látható, hogy akkor van erre szükség, ha nagyobb záridőt szeretnénk, például ha sötét van, vagy akciófotót akarunk készíteni, amikor gyors mozgást akarunk megörökíteni.

Fénymérés

A gép méri a fényt, ami alapján kiszámolja a megfelelő paramétereket. A számolás akkor megfelelő ha egy kb szürke sötétségű tárgyra fókuszálunk. Ha sötét területre fókuszálunk a kép világossabb lesz, ha világosra akkor sötétebb.

Fénymérési módok

Szpot

Ilyenkor a gép a fényt csak nagyon kis területen méri, általában csak a kép középpontjában, megadják hogy például 3.5cm sugarú körben méri a fényt a középponttól számítva. Nem mindegyik gép tudja azt hogy bármelyik fókuszpont környezetében méri a fényt spot-szerűen. Egyes gépeken egyáltalán nincs szpot fénymérés.

Középre súlyozott

Itt nagyobb területen mér fényt a gép, de a kép közepének nagyobb jelentősége van

Mátrix

Ez valamiféle mágikus mérés az egész keretre vontakozóan, általában jó szokott lenni, de bizonyos esetekben lásd fentebb korrigálni kell. A különböző gyártók máshogy hívják ezt a módot valahol mátrix, máshol kiértékelő fénymérésnek. A legtöbb esetben ez a legmegbízhatóbb. Az a legjobb ha az ember megszokja milyen helyzetben mit produkál, és esetleg módosítja. A spot tud furcsa dolgokat produkálni, ha rossz helyen mérünk.

Hogy áll ez az egész össze ? – Fotózás alapjai

A szoba ahol most írom a cikket nincs megvilágítva, ezért elég sötét van. Az eléggé magas iso 1600-as értéknél és f/3.5 rekesznél a záridő 1/3s. Ez bemozdulna, úgyhogy a következőket lehet tenni: ha van még több fényereje az objektívnek nyitni, mondjuk f/1.8-ra ekkor a záridő 1/12s lesz, ami még mindig kevés, ha az iso-t feltekerem mondjuk 6400-ra azzal nyerek 2x,2x ami azt jelenti hogy 1/12-1/24-1/50s nál járok ami már jó, talán elfogadható. Itt mindenestre a vaku jobb megoldás, mert a 6400-as iso már elég magas, és ha nincs f/1.8-as vagy fényesebb objektív és nem akarunk állványt használni a kép be fog mozdulni.

Napos időben kimegyek a kertbe fényképezni, a nap szépen süt, nincs szükség magas iso értékekre, hagyom a 100-as értéken. A legjobb minőség érdekében f/8-as rekeszt használok, ami még mindig elég nagy záridőt tesz lehetővé.

Beállítások különböző fényképezési módoknál

Sport, akciófotózás – Fotózás alapjai

Itt nagy záridőre van szükségünk az esemény akció gyors megörökítéséhez. Ez azt jelent hogy nagy rekesz, magas iso vagy mindkettő szükséges.
záridő: 1/500 – 1/2000s, de akár 1/8000 s-ig is.
rekesz: objektívtől függ: f/2.8-f/8, ha az objektív elég éles minnél nagyobb rekesz.

Tájképek

iso: 100 vagy a legkisebb
záridő: több másodperc is lehet, a gépet gyakran állványra rakjuk
rekesz: f/8-f/16

Makró

Az állvány itt is preferált, ugyanis a nagyon közeli téma rendkívül könnyen bemozdul.
Rekesz: f/2.8-f/22 inkább a kisebb rekeszek preferáltak, a nagyobb mélységélesség érdekében
iso: nem kell magas legyen a fényviszonyoktól függ, általában nem mozgó rovarokat fényképezünk.

Kompozíció

A kompozíció alatt azt értem hogy mi hogyan van elhelyezve a képen, mi látszik, mi nem, és hogy mi hol van, illetve hogy honnan készítjük a képet.

Az első része hogy honnan készítjük a képet talán ez a legfontosabb. Próbáljuk a legszebb legérdekesebb helyet megtalálni.

Általában ha tájképről beszélünk valamiféle fő motívum kell hogy legyen a képen. Ezt ritkán helyezzük középre, mert nem olyan érdekes, inkább a kép 1/3-ába helyezzük függőleges és vízszintes értelemben is.

Ez az ugynevezett harmadolásos szabály amit nem kell mindig mereven követni de egy jó alap lehetőséget nyújt.