Fényérzékenység vagy iso beállítás

Mi is az az iso ? Nevezzük mondjuk fényérzékenységnek, hasonló mint az Asa a filmeknél, azoknak akik a filmek világában gyakorlottabbak. Mégis a gyorsabb megértéshez egyszerűbb, ha azt mondjuk el, hogyan működik. Az iso érték általában 100-3200 között állítható a digitális gépeknél. Ez gépenként különböző lehet, lehet például 50-204,800 is. Mivel nagyon alapvető funkcióról van szó, sok gépen külön dedikált iso gomb is van. Ha nincs ilyen gomb a menüből kell kibányászni a Nikon alapszintű gépeknél az info gomb megnyomásával juthatunk ehhez az állítási lehetőséghez. Megfigyelhetjük hogy az érték mindig duplázódik, tehát az alap 100 után 200,400,800,1600,3200, stb következik. A legkisebb értéket alap iso nak nevezzük. Ha duplázzuk az értéket a záridő is duplázódik. Mit jelent ez ? A fény ugyanabban a szituációban ugyanannyi, de mi dupla záridővel fényképezünk ? Pontosan.

Használjunk egy gyakorlati példát, vagy kettőt. Az első legyen az hogy napos derült időben a vízparton fényképezünk, a gépünk ISO 100 beállításnál f/8-as rekesznél 1/400s mutat. Ez nem mozdul be így nem kell feljebb tekernünk.

A második példa pedig este otthonunkban akarunk egy képet készíteni, mondjuk egy konyhai eszközről, de este 11 óra van. Gépünk 1/4s-ot mutat ISO 100-as értéknél, ha nincs állványunk akkor ez kézből valószínűleg be fog mozdulni. ISO 200-as értéknél már 1/8s unk van, ISO 400-as nál 1/16, ISO 800-nál 1/30s ami már valószínűleg nem mozdul be. Ha elég stabil a kezünk vagy van stabilizátorunk a gépben vagy a lencsében lehet hogy az 1/15s is éles lesz, de nem biztos.

A fényérzékenység beállítása

Egyszerűbb kompakt gépeken a gép automatikusan állítja a fényérzékenységet mi nem tudjuk álllítani. Fejlettebb kompakt gépeknél van auto mód, de mi is kezünkben vehetjük az irányítást, de itt vigyázni kell mert nagyon könnyen elronthatjuk a képek minőségét. A beállításhoz általában a menüben meg kell keresni az iso elemet és beállíthatjuk a kivánt értéket. A legtöbb kompakt gép ISO 400 felett már nagyon alacsony képminőséggel rendelkezik.

Az igazi értelme a fényérzékenység állításának a tükörreflexes gépeknél van ahol már nagyon kiszélesednek a lehetőségeink eme beállítás használtával. Canon gépeknél általában külön iso gomb van amelyet megnyomva a tárcsa, vagy ha két tárcsa van az egyik tárcsa tekerésével állíthatjuk be a kivánt értéket.

Kezdő szintű Nikon gépeknél előbb az info gombot kell megnyomni, utána az LCD-n lehet az értéket beállítani. Jó ha hozzászokunk ahhoz hogy mindig megfelelően állítjuk az értéket a fényviszonyoknak megfelelően.

Pár szó a záridőről

A záridő az az időtartam amíg a fény a gép érzékelőjére kerül. Egy átlagos képhez van egy rekesz (vagy blende) záridő páros ami megfelelő. Ezt a gép automatikusan méri. Ha túl hosszú a záridő a kép túl világos lesz, ha túl rövid túl sötét. Viszont ha sötét van akkor a záridő olyan hosszú lehet, hogy a kép már bemozdul.

Ennek a számbeli értéke változó, de legyen mondjuk 1/10s. A mozgó témák nyilvánvalóan még hamarabb bemozdulnak. Álló témáknál a bemozdulás könnyen elkerülhető a gép valamilyen állványra vagy asztalra, tereptárgyra helyezésével.

Mozgó témáknál ez nem jelent megoldást a kép ugyanúgy be fog mozdulni. A kamera ugyan nem mozog az állványon, a mozgó téma viszont igen, ezért bemozdul. Ekkor jön az iso a képbe, ugyanis egyes esetekben elérhetjük, hogy ha növeljük az iso értéket, a záridő is növekedik és már nem mozdul be a képünk. Ha nagyon sötét van akkor a kép csúnya lehet.

Képminőség

A legjobb képminőséget általában a legkisebb iso értéknél kapjuk. Ez a legtöbb gépen ISO 100-at jelent. Komolyabb tükörreflexes, vagy nagyobb szenzoros gépeknél az ISO 1600 is elég jó minőségű lehet, illetve nagyon jó gépeknél még az ISO 6400 is használható. Ha van állványunk és nem mozog amit fényképezünk az alap alacsonyabb iso az állványon általában jobb megoldás, ha minőséget akarunk.

Érdekes módon régebbi Canon gépeknél az ISO 200 jobb mint az ISO 100.

Stabilizátor

Ha a gépünkben vagy az objektívünkben van stabilizátor, az segít a nem mozgó témáknál, viszont nem segít a mozgó témáknál. Ezt általában szintén fényértékben számolják, ami azt jelenti hogy egy nagyon jó objektív akár 4 fényértéket is megspórolhat nekünk, még egy nem olyan hatásos 1-2 fényértéket.

A 4 fényérték azt jelenti hogy kézből bemozdul mondjuk 1/30s alatt a kép, a stabilizátorral viszont csak 1/30 – 1/15 1/8 1/4s -nál. A példa nem életszerű ugyanis a stabilizátor inkább teleobjektíveknél hatásosabb, amelyekhez nagyobb záridőre van szükség az éles felvételek eléréséhez, nagylátószögű objektíveknél nehéz ilyen eredményeket elérni.

Zaj és zajszűrés

A zaj amiatt keletkezik hogy túl magas lSO értéket használunk, és a gép érzékelője pixelekből áll és nem tökéletes. A zaj egy nem kiván elem a képen ezért ezt különböző szoftverekkel szűrik a digitális gépeknél, azonban ez a szoftver sem tökéletes ezért sok esetben elpusztíthatja a kép finom részleteit is. Különösen kompakt fényképezőgépeknél észrevehető ez, ha nagyban nézzük a képet mosott kinézete van, mintha ecsettel festették volna, de a tükrös gépeknél is probléma lehet a zajszűrés. Egyes gépeken a zajszűrés kikapcsolható, vagy különböző fokozatokban állítható. Több gépen azonban mindig van egy alap zajszűrés. Vannak e célra létrehozott szoftverek is például a Noise ninja.

Gyakorlat

A cél az az iso beállítással hogy le tudjuk követni a különböző fényviszonyokat hogy mindig megfelelő záridőt használjunk. Sötétben magasabb érzékenységet használunk, napfényes időben alacsonyabbat. Az egy jó cél hogy kapásból tudjuk egy adott fényviszonyhoz milyen beállításra van szükségünk az éles képek eléréséhez.